na mi van S. mindig 13-án borul ki a bili? nem kéne elgondolkoznod rajta hogy 13.-a környékén kicsit elzárd magad a világtól? lyenkor csak a negatív kényszerképzeteidet erősíted magadban, ami kihat a környezetedre....és utána hiába nézel a nagy szemeiddel, ha olyat hallasz amit nem szeretnél....változtass magadon, hogy a kerék előre pörögjön, ne pedig egy helyben forogjon maga alatt a port kavarva....hogy ez mind miért van? hát elcsíptük S. életét...a manhatteni menő lány egy pöppet lecsúszott a brooklyni élet aljára..nincs is ezzel gond, hisz feláll, és visszalép majd a szintjére, de addig egy elég rögös út vezet...amit lássuk be a lelki világa elég nehezen visel...teljesen érthető, hisz kézzel lábbal küzd, de könnyen is elhagyja magát, és feszültséget szűl benne és körülötte....szegény Serena jobban ráz, mint egy villanypásztor....visszább az agarakkal szőke kislány! ez itt a nagy betűs élet....küzdesz, mész, harcolsz, elérsz! ez már nem egy koktélparti, ahol tálcán hordozzák, a jobbnál jobb és incsiklandozobb lehetőségeket....itt már te keresed azt a tálcát! persze kaphatsz segítséget, hogy merre van az a fényes lap....de a végén neked kell megszerezned és tudnod kell, hogy mit válassz róla... Remélhetőleg mindenki azt szeretné, hogy belenyúlj a tutiba...de a legjobban neked kell magadban bízni...és az adott lehetőséget maximálisan kihasználni és jól kezelni! de ne feledd, mindenki melletted, senki sem ellened...ne azok ellen küzdj, akik melletted állnak. vagy ha küzdesz, akkor ne csodálkozz ha egy esős napon esernyő nélkül állsz az utca közepén egyedül, riadtan szét nézve, és remegő hangon szólitgatva, hogy "hahóó hahóó"...akkor kezdheted előlről amit eddig felépítettél....és búsan, a plüss macidat húzva új irányba indulhatsz, mint egy óvodás, aki lekéste az esti mesét...
S. higyj benne, hogy mindennek van eredménye, és nem reménytelenül teszed azt, amit teszel...és majd később ha visszanézel, büszke leszel rá, hogy megcsináltad...szenvedtél, küzdöttél, de nem adtad fel...
Hajrá Woodsen!
xoxo